Az orosz olaj és a benzinár – amit Orbán elmond, és amit nem

Az orosz olaj és a benzinár – amit Orbán elmond, és amit nem

Elemzés · 2026 február

Orbán fenyegetése: 1000 forintos benzin

Orbán Viktor visszatérő érve a közvélemény felé: ha Magyarország nem vehetne orosz olajat, a benzin ára drámaian megnőne. „A ukránok pontosan tudják, mit csinálnak – benzinhiányt akarnak teremteni, és azt akarják, hogy a benzin literje 1000 forintba kerüljön a választások előtt" – mondta a miniszterelnök. Ez az üzenet különösen erős egy olyan évben, amikor parlamenti választásokat tartanak.

Mi áll a háttérben? Az aktuális energiakonfliktus

A vita nem elméleti: Ukrajna betiltotta a Lukoil orosz olajvállalat kőolajszállítását a területén áthaladó Barátság-csővezetéken (Druzsba). Magyarország kőolajimportjának mintegy 70%-a Oroszországból érkezik, ennek fele pedig épp a Lukoiltól. Budapest azzal vádolja Kijevet, hogy energiafüggőségét fegyverként akarja felhasználni a választási kampány idején.

Miért nem olcsóbb mégis a benzin a töltőállomásokon?

Ez az a kérdés, amit a legtöbb magyar sofőr jogosan tesz fel. Az olcsóbb orosz nyersolaj ugyanis csak a benzinár egyik – és korántsem legnagyobb – komponense. A végső literár körülbelül így épül fel:

• Nyersolaj ára: kb. 40–50% – ez az, ami orosz forrásból olcsóbb lehet
• Finomítási és logisztikai költségek: kb. 10–15%
• Jövedéki adó: jelentős fix összeg literenként
• 27%-os ÁFA – az EU legmagasabb általános forgalmi adója
• Kereskedői és MOL-margók: további rész a végárból

Vagyis az olcsó orosz olaj vásárlásakor keletkező megtakarítás elsősorban a MOL Nyrt.-nél és az állami bevételeknél csapódik le – nem az autósok zsebében.

A MOL szerepe: ki nyeri valójában a legtöbbet?

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. az az állami hátterű vállalat, amely a Barátság-csővezetéken érkező orosz nyersolajat feldolgozza. A kedvező beszerzési ár előnyeit tehát leginkább a MOL és közvetve az állami kincstár élvezi – miközben a töltőállomásokon az árak lényegében a nyugat-európai piaci árakhoz igazodnak.

Van-e egyáltalán különbség? Az árplafon kísérlete

2022–2023-ban a kormány valóban bevezette a hatósági benzinár-plafont (480 Ft/liter), ami mesterségesen olcsóbbá tette az üzemanyagot. Ez azonban komoly ellátási zavarokhoz és feketepiaci jelenségekhez vezetett, ezért végül megszüntették. Jelenleg Magyarország árai valamivel az uniós átlag alatt vannak, de a különbség nem drámai.

A számok: mennyi az igazi orosz kedvezmény?

Sokan azt feltételezik, hogy az orosz Urals nyersolaj 50%-kal olcsóbb a piaci árnál – de a valóság ennél szerényebb. Az Urals ára jelenleg kb. 57 dollár/hordó, míg a Brent 70–75 dollár körül mozog. Ez mindössze kb. 20%-os különbséget jelent, nem 50%-ot.

Ha ezt beépítjük egy egyszerű számításba:

• Benzinár Magyarországon: kb. 600 Ft/liter
• Nyersolaj aránya az árban: kb. 50% → 300 Ft
• Orosz kedvezmény: kb. 20% → 300 Ft × 20% = 60 Ft megtakarítás
• Elméleti benzinár orosz olajjal: ~540 Ft – de a valóságban még ez sem érvényesül

Ez az a 60 Ft, amit az autós soha nem lát. Valahol eltűnik az út mentén.

Ki nyeli el a 60 forintot literenként?

Ez a kérdés az egész vita lényege. Ha a magyar állam orosz olajat vesz ~20%-os kedvezménnyel, de a benzint nagyjából a nyugat-európai piaci áron adják el, akkor valaki zsebre teszi a különbözetet. De ki?

• A MOL Nyrt. – olcsóbban veszi a nyersanyagot, de piaci áron adja el a terméket → rekordprofitok
• A magyar állam – MOL-osztalékon és adókon keresztül közvetve részesül a nyereségből
• A magyar autós – szinte semmit sem kap belőle

Ez a helyzet egy különös paradoxont teremt: Orbán azzal érvel, hogy az orosz olaj megvédi a magyar polgárokat a drága benzintől – miközben a kedvezmény valójában a MOL és az állami kincstár kasszájában landol, nem a töltőállomásokon.

Röviden: az orosz olaj nem a magyar sofőrnek olcsó – hanem a MOL-nak és a magyar államnak jövedelmező.

Összefoglalás: politikai igazság és gazdasági valóság

Orbán Viktor érvelésének van valóságalapja: alternatív, nem orosz olajbeszerzés valóban drágább lenne rövid távon, különösen a csővezetékes infrastruktúra hiánya miatt. Ugyanakkor az az állítás, hogy az orosz olaj közvetlenül és nagymértékben olcsóbbá teszi a benzint a magyarok számára, erősen leegyszerűsíti a valóságot. Az adók, a piaci mechanizmusok és a MOL üzleti érdekei elviselik azt a különbözetet, amely elvben az autósokhoz juthatna el.

Az üzenet tehát politikailag hatásos – és választási évben különösen hatékony fegyver –, de a gazdasági összefüggések árnyaltabbak annál, mint ahogy a kormányzati kommunikáció bemutatja.